A végtelen

Teljes életterünk és életmódunk véges dolgokon alapszik: végesek az utak, az öröm, a  bánat, a pénz, a hatalom - véges az egész életünk is. Ebben a környezetben nehéz  felfogni annak a szónak a jelentését, hogy "végtelen". Elképesztôen sok azoknak is a száma, akik ezt a fogalmat helytelenül használják.

A hibás alkalmazásnak elterjedése nem véletlen, hiszen az iskolákban is rossz adatokat  vésnek a lurkók fejébe. A kémia tankönyvünk elôszeretettel állítja az Univerzumról,  hogy annak 95%-a hidrogénbôl áll - s ezt az adatot a tanárnônk is többször  hangoztatta, az általam elmondott (és ôáltala igaznak vélt) elmélet ellenére, mely triviális
alapokra helyezi a 95% értelmetlenségét a világûrre kivetítve. Bár a galaxisunkra ez az  adat nagy valószínûséggel helyes értéket mutat, a végtelen Univerzumra nézve értelmezhetetlen, hiszen a végtelen térben bármely fizikailag lehetséges anyagból végtelen mennyiségû van.

A világmindenség helytelen használata a köznapi életben is megmutatkozik, emberek milliói hiszik például azt, hogy az Internet világhálózat, pedig az "csak" a földi embereket köti össze.

A fizika tananyag is tartogat érdekességeket e témában, tanítónk szerint például a potenciál azt mutatja meg, hogy egy végtelen távolságú pontból az adott pontba való mozgáshoz mekkora energia szükséges. Bár a fizika nem tartozik a kedvelt tantárgyaim közé, a matematika tudásomat igénybe véve megfigyeltem, hogy e szerint a definíció szerint a potenciál értéke mindig egyenlô végtelennel, hiszen az egyik pont végtelen messzeségû távolságban van, ennek legyôzéséhez pedig végtelen utat kell megtenni, ami végtelen energiát is igényel. A tanár úr érdekes módon nem honorálta, hogy felhívtam
az osztály elött a figyelmét arra, hogy semmi értelme sincs annak amit mondott...

A végtelennel történô matematikai számítások hibájára a CLI#10-ben HP cikkében olvastam egy érdekességet. Az ismerôseim két táborra oszlanak: az egyik csoport szerint az alábbi bizonyítás helytelen - a többiek véleménye az, hogy helyes, és az ominózus 4,999... - amirôl majd szó lesz - tényleg egyenlô öttel. Énmagam úgy gondolom, hogy a
bizonyításban nincs hiba, a Földön alkalmazott végesség-orientált matematikában viszont van, a két érték így nem egyenlô. Nade nézzük a bizonyítást!

Legyen a=4,999...! A 10a-a=9a képletre alkalmazva ezt a következôt kapjuk:
49,999...-4,9999...=9a ==> 45=9a ==> 5=a. Ezzel bebizonyítottuk, hogy 4,999...=5.
A bizonyítás más számokra is áll.

Érdemes belegondolni, mi mindennel jár az, hogy az Univerzum végtelen (hogy az, az tény, hiszen mindent magában foglal, tehát bárhol is lenne vége, az utána lévô dolgokat is tartalmazná). Egy végtelen térben bármely lehetséges dologból végtelen darab van. Van például számtalan olyan bolygó, melynek lakossága embernek hívja magát, a gömböt pedig - amin élnek - Földnek. Szintén rengeteg van ugyanolyan cikkbôl mint például ez itt. Sok van belôled is - egészen pontosan végtelen darab. Ugye milyen nehéz lehet egyedinek lenni?

Video